Turistajelzés kisokos
A turistajelzések térképen vagy a természetben a turistautak azonositására illetve végigkövetésére, tájékozódásra szolgáló jelzés. A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki. A jelzést a szine és jelzéskódja alapján lehet azonositani.
A térképeken a turistautakat kétféleképpen jelölik, folyamatos piros vonallal és mellett betű (K, P, S, Z) jelzi a színét (ez az elterjedtebb) a második mód pedig, az adott színnel (kék, piros, sárga, zöld) jelölik végig ezek a túristajelzések.
A turistaút színjelzését és jelzéskódját a térképeken piros betűvel az útvonal mellé írják (pl sárga kereszt esetén: S+). A szabadban a jelzéseket jól látható tárgyakra (fa, kerítés, kő) festik fel, ott a színjelzést a festék színe mutatja. A jelzések szabványosított mérete 10 x 12 centiméter.
Fő turistajelzések
A tájegységek belső úthálózatának és külső kapcsolódásainak alapvető elemeit tartalmazó jelzések. Ezek a következők: vízszintes sáv és álló kereszt, illetve sí és kerékpáros szimbólum.
Vízszintes sáv – A turisztikailag fontosabb kiindulási pontokból más, hasonlóan fontos pontokig terjedő és a tájegységeken általában keresztül vezető turistautak, “vándorutak” jelölésére szolgál. Ha egyszerűen annyit mondunk, hogy kék vagy piros jelzés, akkor a sávra gondolunk. A legmagasabb prioritású és a legismertebb a kék jelzés, melyen az Országos Kéktúra (OKT) halad, ezt a piros, majd a sárga és a zöld követi.
Álló kereszt – A fő jelzéseket összekötő, azokat rövidítő (esetleg hosszabbító), vagy azokból kiágazó és a fontosabb tereptárgyakhoz vezető utak jelölésére. A kereszt jelzést helytelenül pluszként is emlegetik.
Három csoportba oszthatóak:
Összekötő jelzés: a fővonalból kiágazó és abba visszatérő jelzés. Nem feltétlenül rövidítő útvonalak, lehetnek hosszabb (nehezebb) változatok is.
Átkötő jelzés: más színű, vagy alakos úthoz vezető utak.
Leágazó jelzés: általában közlekedési ponthoz (vasúti-, autóbusz-, hajóállomásra, megállóba) vezető utak jelzése.
X – Hagyományos sítúra utak jelölése (pl. a Börzsönyben). A sífutó utak jelölése ettől eltér, lásd később.
Kerékpáros – Kerékpáros útvonalak jelölésére (a Kerékpáros Együttműködési fórum által 2000. évben egységesített grafikus jelkép).
Alakos turistajelzések
Általában a fő jelzésekből leágazó, a túrázás szempontjából fontos tereptárgyakhoz vezető rövid célutak jelzései. Ezek a következők: háromszög, négyzet, kör, omega és L.
Háromszög– A hegytetőkre, a csúcsokra, a kilátópontokhoz vezető rövid leágazások jelölésére (ha a leágazás 2km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell). Korábbi jele: üres háromszög.
Négyzet – A különféle turista szálláshelyekhez, lakott helyhez vezető rövid leágazások jelölésére (ha a leágazás 2km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell). Korábbi jele: üres négyzet.
Kör – A forrásokhoz, a kutakhoz, az egyéb ivóvízvételi helyekhez vezető rövid (legfeljebb 2km) leágazások jelölésére. Korábbi jele: üres kör.
Omega – A barlangokhoz vezető rövid (legfeljebb 2km) leágazások jelölésére. A szimbólum a barlang bejáratára utal.
L – A romokhoz, műemlékekhez, az ásatásokhoz vezető rövid (legfeljebb 2km) leágazások jelölésére. A szimbólum onnan ered, hgoy az L betű egy romra, templomromra emlékeztet (csúcsosabb rész alacsonyabb romokkal, ill. templomtorony hajóval).
Nyílheggyel bővített jelzésalap
A nyílheggyel bővített jelzésalap az elágazások, (szokatlan) kanyarok jelzésére szolgál. A nyílhegynek a legpontosabban kell mutatnia az útvonal folytatását.
Egészen másról van szó, ha a jelzésalap függőlegesen felfelé mutató nyílheggyel bővített, és felette egy másik jelzés található: ekkor ún. rácsatlakozó jelzésről beszélünk. Ez olyankor fordul elő, amikor bizonyos – főként tematikus – útjelzések (tanösvények, zarándokutak) más útjelzéssel hosszan haladnak együtt, azaz az egyik út rácsatlakozik a másikra. Ilyen esetekben az útvonaltól függően a jelzés egyszerűsíthető és elegendő a rácsatlakozó jelzést a csomópontokban, kiindulópontokban és az útvonal mentén bizonyos gyakorisággal feltüntetni, felfelé mutató nyíl formájában, a követendő alap jelzés alatt, arra rámutatva. Ez jelöli, hogy a következő szakaszon a fenti egyszerűbb, alap útjelzés követendő tovább. Ez a jelzésmód jelenleg még nem elterjedt.
Egyéb turistajelzések
Irányított kör – Az autós pihenők, a forgalmasabb kirándulóhelyek és turistaházak körüli körsétautak jelölésére.
Fektetett D – Emlékműhöz vezető utak jelölésére.
Kápolna – Templomhoz, kápolnához vezető utak jelölésére.
T vagy átlós sáv – Tanösvény. Általában ismeretterjesztő állomásokból álló rövidebb útvonalak, melyek tartalma az adott helyhez, tájegységhez kötődik. Számos tanösvény egyedi, az útvonal jellegéhez kapcsolódó szimbólummal rendelkezik (lásd pár bekezdéssel lentebb). Az újabb létesítésű tanösvényeknél elsősorban a piros vagy zöld T-t alkalmazzák, másodsorban pedig a kék vagy zöld átlós sávot.
Fehér jelzéslap – Készülő jelzés, melynél még csak a jelzéslap került felfestésre.
Speciális turistajelzések
“E4” felirat két vándorral–
A hazánkon is áthaladó E4-es számú Európai Hosszútávú Vándorút jelzése. Az E4 része a teljes Országos Kéktúra és az Alföldi Kéktúra északkeleti szakasza.
Pont a jelzésalap jobb alsó sarkában – Hazánkban ritkán fordul elő, de egyes országokban gyakori, hogy a turistaút (turistajelzés) végét az utolsó jelzés alapjának jobb alsó sarkában egy ponttal jelölik. Ez egyértelművé teszi a túrázónak, hogy a jelzés nem vezet tovább, mert egy másikba beletorkollik vagy “zsákutcaként” véget ér. A pont tehát mintegy “pontot tesz” az út végére. Nagy jelentősége pl. a sziklás kilátópontokra vezető kitérőknél van, ahol a veszélyre is felhívja a figyelmet.
Kék pecsét – Pecsételőhelyhez vezető út. Az Országos Kéktúrához tartozó ellenőrző pontokat, bélyegzőhelyeket jelöli. Ha a pecsét a túraútvonaltól távolabb van, akkor önálló jelzés is lehet, egyébként csak figyelemfelhívásra szolgál.
Kék horgony – Kikötőhelyhez vezető út.
Sárga kehely – “Somlói Borút”. A Somló-hegy oldalában, hangulatos borospincék között vezető jelzés. Kizárólag itt, kizárólag így fordul elő.
Nordic walkingozó alak – Nordic walking útvonalak.
Egyedi tanösvény jelzések
A “T” vagy az átlós sáv helyett a tanösvények gyakran egyedi jelzéssel rendelkeznek, ez általában az adott helyre jellemző állat- vagy növényfaj stilizált képe. Fehér alappal vagy fehér alap nélkül is felfestésre kerülhetnek.
Az alábbi huszonnyolc példa:
- – sárga és fekete sáv: Szalamandra tanösvény (Bükk, Lázbérci Tájvédelmi Körzet)
- – a sávok a szalamandra színeire utalnak
- – fekete madár: Buruczky Ferenc tanösvény (Kovácsi-hegy)
- – fekete bagoly: Andó-kúti erdei tanösvény (Bükk)
- – ciklámen virág: Ciklámen tanösvény (Soproni-hegység)
- – kék lepke: Fóti-Somlyó tanösvény
- – kék madár: Kék madár tanösvény (Bükk)
- – boroszlán növény: Boroszlán tanösvény (Bakony)
- – hunyor levél: Hunyor tanösvény (Tolnai-Hegyhát)
- – zöld makk: Öreg Tölgy erdei tanösvény (Budai-hegység)
- – kék “Z”: Magaspart tanösvény (Hernád-völgy)
- – fekete harkály: Fekete harkály tanösvény (Zselic)
- – mókus: Mókus tanösvény (Mecsek, Pécs-Árpádtető)
- – denevér: Denevér tanösvény (Mecsek, Abaliget)
- – béka: Merzse-mocsár tanösvény (Budapest, Rákoskert)
- – levél: Jági tanösvény (Pilis)
- – fekete facsoport: örökerdő tanösvény (Tolnai-Hegyhát)
- – tőzike virág: Tőzike tanösvény (Duna-Dráva Nemzeti Park)
- – négyágú viola: Holdviola tanösvény (Bükk)
- – csipkés szélű falevél: Haraszt-hegyi tanösvény (Vértes)
- – piros (katica)bogár: ismeretlen tanösvény a Balaton-felvidéken
- – kék hullámvonal: Kék hullám tanösvény (Zemplén)
- – kalap és bajusz: Sisa Pista tanösvény (Börzsöny)
- – piros tölgylevél: Sárcsi-kúti tanösvény (Bakony)
- – fekete szarvasbogár: Szarvasbogár tanösvény (Tolnai-Hegyhát)
- – zöld üvegfúvó szimbólum: Üvegesek útja tanösvény (Mecsek)
- – “stencilezett” hegy úttal (sárga, zöld): tanösvények a Zemplén Kalandparkban
- – fürtös bodza: Fürtös bodza tanösvény a Soproni-hegységben (nem festett, hanem kis táblácska)
- – szív úttal: “Út az egészséghez program” tanösvény jelzés a Hárs-hegyen
Új turistajelzések az Északi-középhegységben (2015.)
(Az MTSZ információi és Szatmári Zsolt leírása alapján)
Kék, szögletes “M” jelzés – A “Mátra bércein” turistaút jelzése, Sirok – Kékestető – Galyatető – Mátrakeresztes – Muzsla – Szurdokpüspöki útvonalon, mely hazánk egyik legkülönlegesebb természetes gerincútvonala. Hossza 55 kilométer. A gerinceken járva nem csak panorámát élvezhetünk, de szinte bárhol lecsatlakozhatunk egyéb látványosságokért (Ilona vízesés, Nagy-Sás-tó, Hasznosi vár). Érinti hazánk legmagasabb pontját és második legmagasabb hegytömbjét, országunk legmagasabban lévő kilátóját és a hozzá kapcsolódó felújított Galyatető Turistacentrumot. Ezt a túrát választva 98%-ban végigjárjuk a népszerű teljesítménytúra útvonalát is.
Kék bástya felett kék félhold jelzés – A “Törökök nyomában” turistaút jelzése, Diósgyőri vár – Fényes tető – Bükkszentkereszt – Latorvár – Kács – Cserépfalu – Várkúti th. – Noszvaj – Kaptár kövek – Egri vár – Szarvaskő útvonalon. A 93 kilométeres túra az egykori török hadi és kereskedelmi utakon és azokat keresztezve halad. Itt nemcsak az elhíresült végvárakat kereshetjük fel, hanem ellátogathatunk a dél bükki borvidékre, a noszvaji barlanglakásokhoz, számtalan különleges kaptárkőhöz, vagy vallási és spirituális zarándokhelyre. Igazi történelmi időutazás ez a túra, ahol még itt-ott felfedezhetjük a török szekerek sziklába vésődött keréknyomait.
Kék, hullámos korona jelzés – A “Bükk-fennsík koronája” egy 80 km hosszú kerékpáros túra, ami a Lillafüred – Hollóstető – Sugaró – Nagy-mező – Fekete sár – Bél-kő – Bélapátfalva – Szalajka völgy – Gerenna vár – Olasz kapu-Bánkút – Szentlélek – Garadna – Lillafüred dupla koronát formázó útvonalán halad. A Bükk sajátos földrajzi szerkezetét kihasználva erőnlétünknek megfelelően, mind a fennsík, mind a túloldali völgyek látványosságait kereshetjük fel (a híres bükki -köveket-, a bélapátfalvai cisztercita Apátságot, a szilvásváradi Fátyol-vízest), de megkóstolhatjuk a garadnai füstölt pisztrángot is.
Kék “cseppköves” barlang jelzés – A “Karsztbarlangok nyomában”. Az Aggtelek – Jósvafő – Szádvár és onnan az országhatáron is átnyúló körtúra középpontjában a nagyközönség által is látogatható karsztbarlangok állnak. Ezen barlangokhoz kötött tematikus útvonal felfűzi mind a magyar, mind a szlovák oldal egyéb látványosságait. Így Szelcepusztát, a Ménes-völgyet, a Szalamandra házat, és Szád-várának romjait csakúgy, mint a szlovák karszt Szilicei-fennsíkját, Gombaszög és Domica elhíresült cseppköveit. A teljes túra több mint 40kilométer, amelynek a fele vezet magyar területen.
Zöld szőlő jelzés – A “Zempléni gyümölcs út” a gönci barack, a szatmári alma és a Tokaj hegyaljai szőlő előtt tisztelgő 130 km-es kerékpáros útvonal, mely 8-as alakot leírva a Vizsoly – Göncruszka – Gönc – Telkibánya – Hollóháza – Pálháza; Vilmány – Mogyoróska – Regéci vár – Újhuta – Pálháza – Széphalom – Sátoraljaújhely – Vajdácska – Sárospatak; Sárospatak – Bodrogolaszi – Vámosújfalu – Tolcsva – Komlóska – Újhuta útvonalon halad. Kerekezés közben láthatjuk a pálházai kisvasutat, a hollóházai porcelángyárat, a telkibányai aranyteléreket, a regéci és a sárospataki várat és az idén hungarikummá lett vizsolyi Biblia helyszínét is. Ha megéheznénk, bőséggel fogyaszthatunk e táj jellegzetes gyümölcseiből.
Sárga barack jelzés – Sárga barack tematikus jelzés, a Zempléni gyümölcs út megbontása. Vizsoly – Vilmány – Göncruszka – Gönc – Gönci patak – Telkibánya – Kányahegy alatt – Hollóháza – Füzérkomlós -Füzéri eá – Filkeháza – Pálháza – Sárospatak – Bodrogolaszi – Sárazsadány eá – Vámosújfalu – Tolcsva – Erdőhorváti – Komlóska – Újhuta útvonalon halad.
Piros alma – Piros alma tematikus jelzés (zöld kerékpáros útvonal az alapjel). Vilmány – Fony – Mogyoróska – Regéci vár – Középhuta – Újhuta – Pálháza – Vilyvitány eá – Széphalom – Sátoraljaújhely – Alsóberecki – Vajdácska Vajdácska – Cigándi eá – Sárospatak útvonalon halad.
Nem hivatalos turistajelzések, zarándokutak
Fekete, kék vagy zöld kör, benne “IVV” betűk – IVV (Internationaler Volkssportverband – Nemzetközi Népi Sportszövetség) túraútvonalainak jelzése.
Ívelt, zöld “Z”– “Zöldutak”, azaz közösségi kezdeményezésű helyi jellegű útvonalak ill. úthálózatok, nem mindig ill. nem kizárólag gyalogos túrázók számára. Céljuk a szemléletformálás, a közösségépítés, a helyi “zöld” közlekedés elősegítése, a kapcsolódó helyi értékekre, olykor termékekre való figyelem felhívása. Ezeket az útvonalakat a Zöldutak Módszertani Egyesület (ZÖME) koordinálja.
Két párhuzamos, függőleges sáv – Sífutó utak (pl. a Budai hegységben). A sítúra utak jelzésétől eltéréően ez nem hivatalos turistajelzés.
Kék vártorony – Kelta út (Soproni-hegység).
Kék „R” – Rockenbauer jelzés a Zalai-dombságban, a Rockenbauer Pál Emlékúton Zalában 130 túra útvonalán.
Kék futó – Erdei futópálya a Szekszárdi-dombságban, a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán.
Sárga sárkány – Sárkány-kúthoz vezető jelzés Orfű környékén.
Zöld “C”, benne piros “R”– Rákóczi Emlékhelyek Nyomában nemzetközi kerékpáros túraútvonal jelzése, mely Ónod és Kassa között halad (300 km).
Lófej – Lovastúra útvonal (Soproni-hegység).
Bányász jelvény (nyeles ék és kalapács) – Komlói Bányászati Emlékhely.
Sárga alapon piros alma – Turistaút Almásháza és Deák-forrás között.
Piros “M” jelzés – Meteor turistaút jelzés (a Meteor teljesítménytúra jelzése a Budai-hegységben).
Fehér, fordított muflon (vagy zerge) fej – (orrnak és bajusznak is nézhető): a Budai 50 teljesítménytúra jelzése. A haladási irányt a muflon orra jelzi, ezért előfordul oldalra fordított vagy átlós válozata is.
Fehér, kék és zöld pötty jelzés – A Gerecse 50 (fehér), 20 (kék) és 10 (zöld) teljesítménytúrák útvonalát jelzik, fehér alap nélkül kerülnek felfestésre. A fehér alap hiánya miatt könnyen meg lehet különböztetni ezeket a “pötty” jelzéseket a forrásokhoz vezető, hivatalos kör turistajelzésektől.
Színes alapon fehér, lángszerűen kanyargó út – Alpannonia út, mely Semmering (Ausztria) és Kőszeg között halad. Piros alap jelzi az út gerincét, az alternatív mellékútvonalak alapja sárga.
Fehér sáv alatt piros sáv vagy kanyargó világoskék nyíl – Szultán út (Sultanstrail), mely Törökországtól egészen Ausztriáig kanyarog, és hazánkon is áthalad. A török hódítás egykori nevezetes helyszíneit érinti. Előfordul még világoskék ovális alapon fehér szegélyű, kanyargó világoskék nyíl (a nyílon “Follow the footsteps of the Sultan!”, azaz “Kövesd a szultán lábnyomát!” felirattal), függőleges piros-fehér sáv és túrázó alak is, ez a komplex jelzéskép előre gyártott, kis táblácska formájában kerül kihelyezésre.
Keresztes (gótikus) “M” jelzés – Mária-út, a Mariazelltől Csíksomlyóig vezető spirituális turistaút jelölése. Az út gerincét lila színű jelzés mutatja, míg az alternatív mellékútvonalak színe kék, piros vagy sárga.
Sárga kagyló – A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, egy ősrégi zarándokút, a kelta időkben a Tejút szimbóluma volt s a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok. A mai út Spanyolország Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A jelzés általában fehér alap nélkül kerül felfestésre.
Sárga gyöngysor – A Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút egy folyamatosan járható, jelzett útvonal. Lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, ill. Az élet gyöngyei elnevezésű elmélkedési füzér adják. A jelzés általában fehér alap nélkül kerül felfestésre.
Kétszer áthúzott sárga nyíl – Magyar Zarándokút, az El Camino mintájára létrehozott útvonal, Esztergomtól Máriagyűdig. A jelzés általában fehér alap nélkül kerül felfestésre.
Stilizált vörös rózsa kontúr – Szent Erzsébet út, Sárospatak és Kassa között.
Sárga “St M” felirat – Szent Márton út, Szombathely és Tours között ill. szombathelyi és toursi csomóponttal.
Kék “R”, benne kereszttel – Reformáció útja (tervezett, várhatóan 2015-től).
Üres négyzet (szálláshely), üres háromszög (hegycsúcs) és üres kör (forrás) jelzések. Ma már a fentebb említett tele négyzet, tele háromszög és tele kör jelzések használatosak, de helyenként még ezekkel a régi típusú turistajelzésekkel is találkozhatunk.
(forrás: Tekeregj)