2023 március 25-én végre nyakunkba vettük a lábainkat, hogy megejtsük az ide év első túráját. Célunk Balaton-felvidék, Dörgicse.
Túránk a Dörgicse határában három templomromot fűzött fel, miközben a falu középkori kőhídját, a Kossuth-kilátót, a Vulkán tanösvényt és a Kő-völgy impozáns sziklafalát is érintette.
Nem véletlenül nevezik Dörgicsét templom nagyhatalomnak: 250 lakosára három evangélikus, egy katolikus és három romtemplom jut. Közülük a legrégebbi a felsődörgicsei, Szent Péterről elnevezett rom, ami már 1082-ben is állhatott. A szokatlanul nagy templomsűrűség oka, hogy Dörgicse három kisebb településből olvadt össze, de ide tartozott Okulidörgicse, a mai Balatonakali és Ságdörgicse, a mai Ságpuszta is. A török először 1548-ban égette fel a falu(ka)t. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaszerezte a katolikusoknak.
Első megállónk a falu főterén hétvégénként megrendezendő kézműves piacra vezetett, ahol ki-ki megkóstolhatta a helyi termelők termékeit, megvásárolhatta portékáit. E gyors kitérő után nekiveselkedtőnk, hogy meghódítsuk Dörgicse környékét.
Első állomásunk a Szent Balázs templomrom volt.
Az Árpád-kori templom romjai szinte észrevétlenül bújnak meg Szentantalfa felett, a Nivegy-völgy keleti lejtőinek szőlői között: aki idelátogat, a hangulatos falmaradványok közül az istenháza nyugatra néző kapuján kilépve csodálatos kilátásban gyönyörködhet.
A templom a 12-13. században épülhetett, a korábban itt álló, még fából készült elődje kiváltására. A román stílusú épületet egy évszázaddal később gótikus stílusban bővítették, ebből az időből maradt ránk gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapuja. A kapubéllet mellett a templomtorony is szinte teljes egészében megmaradt, a változó magasságú falakból pedig jól látszik az egykori alaprajz.
A kapun kilépve nyáron két fügefa árnyékából nyílik egyedülálló kilátás a Nivegy-völgyre, a Balaton nyugati medencéjére, a Hegyestűre, és a távolban még a Badacsony feltűnik. A templom körüli Szentbalázs falu – sok környékbeli településhez hasonlóan – a török időkben néptelenedett el, a XVIII. századi iratokban már Csicsó pusztájaként szerepel (és ma is Balatoncsicsóhoz tartozik). Szent Balázs napja azonban ma is a hegy ünnepe, február elején minden évben szabadtéri misét tartanak itt.
Ezután a Herendi erdő széle felé vettük az irányt, hogy megnézzük a bokrok alatt megbúvó Herend falu templomromát, melyből az idő vasfoga már nem sokat hagyott a jövő nemzedéke számára. Utunk egy kiterjedt legelőn át haladt melynek szélén található a templomrom. Nagy szerencsénkre utunkat élményekkel gazdagították a legelő lakói is, akik fürkésző szemekkel figyelték minden léptünket.
A legelő elhagyása után bevetettük magunkat az erdőbe, ahol megcsodálhattuk a tavasz első hírnökeit, növényeit és rovarvilágát. Színesebbnél színesebb virág mezők, rovarok tarkították utunkat.
Enyhe emelkedő után jutottunk el a Kossuth kilátó alatt található Vulkán-tanösvényhez. A tanösvény útvonalát végigjárva még a kialudt vulkán gyomrába is besétálhatunk.
A tanösvényről utunk a Kossuth kilátóhoz vezetett, ahol megtartottuk ebédszünetünket is. Bizony jól esett néhány falat a medfáradt túrázónak.
Az eredeti kilátót 1962-ben építették Dörgicse és Mencshely között félúton, a mai építmény 2015 óta várja a látogatókat. 399 méterével ez a környék legmagasabb pontja, amely a Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját nyújtja. A kilátó melletti tanösvényt járva megismerhetjük a hegy történetét.
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját nyújtó kilátót 1962-ben építették Dörgicse és Mencshely között félúton, a Halom-hegyre. 399 méterével ez a környék legmagasabb pontja, így az egész Déli-Bakonyt beláthatjuk innen.
Nevét arról kapta, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után Mencshelyen rejtőztek Kossuth Lajos üldözött gyermekei és felesége. A Kossuth-kultusz ma is látható nyomai egy emléktábla és egy Kossuth születésének centenáriumára ültetett hársfa. A kilátó közelében egy régi kemencét is találunk, amit a legenda szerint egykor Kossuth kovácsa használt.
A kilátót 2015-ben teljesen újjáépítették, és közelében kialakították a 2 km hosszú Vulkán tanösvényt, amely a Halom-hegy kialudt vulkáni kúpjának történetét, geológiai sajátosságait és élővilágát mutatja be – ez elsősorban a gyerekeknek lehet érdekes. Láthatunk helyi kőzetekből épített tűzhányómaketteket és a közelben kibányászott kövekből kirakott, hatalmas Balaton-térképet is, ami a kilátóból látszódik jól igazán. A kőbalaton mellé a környék tanúhegyeit, hegyeit szimbolizáló kis kőhalmokat is láthatunk.
Pihenőnk után elindultunk vissza a kiindulóponthoz. Utunk során érintettü a Kő-völgyet. A Kő-völgy közepe felé, a keleti oldalra felkapaszkodva érdemes megnézni a Kő-hegy tetejét alkotó mintegy 50 m vastag füredi mészkő felszínén kialakult karrmezőt, ami a harmadidőszak szubtrópusi klímáján alakult ki, és a Balaton-felvidék legnagyobb ilyen képződménye, amelyet az egykori legelőerdő öreg fái vesznek körül. Az ilyen nehezen járható felszíneket a népnyelv ördögszántásnak hívja, amelyhez vidékenként kicsit eltérő mondák, történetek fűződnek. Közös elemük azonban, hogy lehetetlen feladatként az ördögnek egy éjszaka alatt fel kell szántania a sziklás hegyoldalt, mert csak ekkor kapja meg az általa vágyott lányt. Sajnos az ördög túl jól halad a munkával, ezért valamilyen cselhez kell folyamodni, hogy az éjszaka hamarabb véget érjen (pl. kakast kell kukorékoltatni). Végül az ördögöt sikerül becsapni, aki kudarcot vallva, mérgesen visszamegy a pokolba, otthagyva a feldúlt hegyoldalt. A hegy abból a szempontból is érdekes, hogy a Pécselyi-medencét dél felől határoló, Aszófőtől nyugatra szétágazó hegyek kettős sora a Kő-hegynél egyesül újra.
A domboldalról leereszkedve értük el a falu határán található utolsó megállónk helyszínét a Szent Péter templomromot.
A Balaton-felvidéken elterülő Dörgicsén három Árpád-kori templomrom is található – ez is mutatja, hogy korábban három falu állt a település helyén. A legrégebbi közülük a felsődörgicsei rom, amely valójában nem is egy, hanem két templom.
Az egykor Szentpéterdörgicsének nevezett falu templomát valószínűleg a 11. század végén emelte a Bogát-Radvány nemzetség. Az északkeleti rész a rom legősibb része, amelynek építéséhez ráadásul a római korból származó köveket is felhasználtak. Később a templom kiegészült egy toldalékkal nyugati irányban, majd dél felől gyakorlatilag hozzáépítettek egy másik templomot. Ennek köszönhetően vált igazán különlegessé: ikertemplom jött létre, két hajóval, két szentéllyel.
Ma a déli templom van jobb állapotban, de előbb az első, majd a második kapun belépve jól érzékelhetőek az eredeti, északi templom arányai is. A romosabb rész volt talán a környék első keresztény temploma, első írásos említése 1082-ből való, tehát ekkor már biztosan állt az épület. A szomszédos Levendula Majorból nyáron, kedvező széljárás esetén kellemes virágillat árad a rom felé, még egyedibbé téve az élményt.
Ennyi fért bele a látványosságokban gazdag körtúránkba. Ezúton köszönöm segítőimnek, Szüllő Juditnak az utunk során elénk táruló növény- és rovarvilág bemutatását és segítségét a túravezetésben, valamint Peták Magdalénának, aki mindvégig odafigyelt a sor végén haladókra. Természetesen az indulás előtt még lehetőség nyílt egy kis öröm-teázásra, méltón lezárván a napot.
Méhes Csaba (forrás: természetjáró.hu)
